Magamról

Olyan ember vagyok, akinek fontos a szív nyitottsága, az őszinte és autentikus létezés. ​Ez olykor nehéz, de 46 év után sem választanék más iránytűt, mint szívem tiszta hangja. 

Olyan jó elmondanom azt is, hogy itt, az élet "b" oldalán nem a megfáradás van jelen bennem, hanem az újjászületés. Pedig az élet nem lett könnyebb körülöttem. Talán én engedtem el (és meg) önmagamnak több mindent. Merek élni egyfajta megengedőbb jelenléttel, csendes sétákkal, gyermeki örömmel, kíváncsisággal, kérdezni tudással és szeretettel.

Életemben számtalan erőt próbáló helyzet, veszteség, és váratlan fordulat volt, de ezekből lettek ma azok az útvonalaim, melyek belső iránytűmet, tengelyemet adják. Sokszor elő kellett hívnom a döntés bátorságát, a kitartásomat, a látszólagos bizonytalanság elviselését, a nemtudás művészetét és hitem felébresztését: hogy a mélypontból a dolgok jobbra fordul(hat)nak. 

Több mint húsz éve foglalkozom az emberi lélekkel, a test-lélek-szellem egyensúlyával. 

Segítőként hiszem, hogy mindenkiben ott van egy "kincsesláda", ami a teljes élethez segít. Amikor kibillenünk, ezzel veszítjük el a kapcsolatot: nem férünk hozzá a saját "kincseinkhez". Ezért az a személyes vágyam, hogy a hozzám fordulók visszataláljanak ehhez a belső kincsesládához, saját belső egyensúlyuk éltető forrásához.